KezdőlapAktuálisÖnkormányzatFalutörténetEgyházközségÜzemekTérképekKépekKönyvtár

 

>> ÜZEMEK <<

ZALAERDŐ ZRT.
 
Bánokszentgyörgyi Erdészet
Cím: 8891 Bánokszentgyörgy, Kossuth u. 12.
Telefon.: 93/546-910
Fax: 93/546-914
E-mail: banokszentgyorgy@zalaerdo.hu
Erdészet Igazgató: Hopp Tamás

A SZENTPÉTERFÖLDEI ERDÉSZET történetéből a kezdetektől napjainkig 
    Összeállította: Dr.Baráth László erdőmérnök                                                     
                            Nagykanizsa 2007. szeptember

Erdészetünk a Nyugat-Dunántúli erdőgazdasági táj Göcseji bükktájában és a Válicka vidéke kistájban mintegy 10 000 ha területen gazdálkodik (ebből erdő 8811 ha). Működési területünk 20 község határt érint, Észak - Déli irányban körülbelül 25 Kelet-Nyugati irányban pedig 14 km-es kiterjedésben. Erdőterületeink viszonylag tömbös elhelyezkedésűek, amely a gazdálkodás szempontjából kedvezőnek mondható. Termőhelyi adottságaink még zalai viszonylatban is jónak mondhatók. A tengerszint feletti magasság 140 és 330 m között változik. Az éghajlatot szub-alpin és szub-mediterrán hatások alakítják. Az éves átlagos csapadékmennyiség 800-900 mm, a kedvező hőmérsékleti viszonyok miatt a klíma humid jellegű. Az erdészeti klímaosztályozás szerint általában bükkös klímáról beszélhetünk. A talaj leggyakrabban pannon üledékre rakódott löszön kialakult agyag bemosódásos barna erdőtalaj (ABBE), de emellett még számos típus előfordul.
 
A szakirodalom az itteni jellegzetes erdőtípust (növénytársulást) legjellemzőbb karakternövénye, a Zalai bükköny (Illír bükköny) után "Zalai bükkösnek" (Vicio oroboidi fagetum) nevezi.
 
Erdőművelésünk fő irányvonalát bükköseink természetes felújító vágása határozza meg. Évenként mintegy 90 hektár a természetes felújítás belépő kötelezettsége. Mesterséges erdősítésünk (első kivitel és pótlás együtt) kb. 30-50 hektár évente.(A LF pusztulások felszámolásának függvényében) Mesterséges első kiviteleinknél - tölgyeknél - lehetőség szerint a makkvetéses technológiát alkalmazzuk. A pótlások során a tölgy és a bükk mellett a kívánatos elegy fafajokat (madárcseresznye, hegyi juhar, hegyi szil, stb.) ültetjük. Utóbbi időszak ismert lucfenyő pusztulásai miatt szerkezet átalakításokra került sor, főként kocsánytalan tölgy célállománnyal. Folyamatban lévő erdőállományunk mintegy 970 ha, amelyet évente kb. 1,3-szeres befejezetlen ápolással érintünk.
 
A természetes felújítóvágás sajátossága az állomány alatti ápolás, ahol a megjelent újulat megtartása érdekében avatkozunk be. Ilyenkor a gyomfafajok és a szeder visszaszorítása a jellemző. Az utóbbi néhány évben a belépő kötelezettségnél nagyobb befejezésekkel sikerült a folyamatban lévő állományunkat némileg csökkenteni. Befejezett erdősítéseinket folyamatosan ápoljuk. Erdőművelési munkáink zöme nem gépesíthető, kézi munkát igénylő tevékenység. A saját dolgozók létszámának csökkentése mellett sikerült egy hatékony vállalkozói réteg kialakítása, amely képes a feladatok megfelelő ellátására. Vállalkozóink egy része télen a fahasználatban, tavasztól őszig pedig az erdőművelésben dolgozik.
 
 
Erdészetünknél az élőfa-készlet kb. 3,4 Mm3  a hektáronkénti átlagos fatömeg 488 m3 . A folyónövedék átlagosan 9,5 m3/ha, de egyes állományokban 12 m3/ha is lehet.
 
Termelésünk kb. egyharmadát a rönk választékok teszik ki. Legnagyobb mennyiségben a bükk termelődik, melynél súlyos problémát okoz az erős álgesztesedés. Termeléseink zömét a vegetációs időn kívül hajtjuk végre.
 
A fakitermelést és a szállítási tevékenységet már teljesen vállalkozók végzik. Feladataink végrehajtásában a korszerű forwarderes technológiát is alkalmazzuk, amely nagy kapacitása mellett újulatkímélő faanyag kiközelítést tesz lehetővé. Éves viszonylatban véghasználatokban kb. 20 000 m3, növedékfokozó gyérítésekben pedig 8 000 m3 az így kitermelt faanyag mennyisége.
Az erdőgazdálkodás egyik jellemző mutatója a feltártság (szilárd burkolatú utak), amely erdészetünknél -kb 6 fm/ha - alacsonynak mondható. Ezen javít még az iparvasút, mely több erdészetet és fafeldolgozót összeköt. Nagy véghasználati tömbjeink feltártsága így kielégítőnek mondható.
 
Személyi állományunk: erdészetigazgató, ágazatvezető 2 fő, műszaki vezető 3 fő,   kerületvezető erdész 15 fő, rakodókezelő erdész 2 fő, beosztott erdész 2 fő, kerületvezető vadász 6 fő. Fizikai dolgozóink száma 67 fő. Az előzőekben felsorolt fizikai állományon kívül számos vállalkozó dolgozik erdészetünknél, az erdőművelési és fakitermelési munkáink túlnyomó részét ők végzik.
 
Erdészetünk mintegy 24 000 hektáron vadgazdálkodik. Jelentős mennyiségű vadföldet művelünk (300 ha szántó, 500 ha rét) Évente mintegy 400 szarvast, 300(+200 befogás) vaddisznót és 430 őzet ejtünk el. Egy 100 hektáros dámkertünk is van, kb 80-as törzsállománnyal. Gyenge adottságú őzállományunkban minőségjavító etetési kísérleteket folytatunk immár 1992 óta, és mérhető eredményekről számolhatunk be. A vadgazdálkodási és vadászati munkák szakszerűségéről 8 fős állandó vadászati személyzetünk gondoskodik. Vadászvendégeinket négy,összesen 36 férőhelyes vadászházunkban, ideális körülmények közt fogadhatjuk.
 
 
Szentpéterföldei vadászház
Az egykori Esterházy hercegi hitbizományhoz tartozó erdőségeket ma a Bánokszentgyörgyi Erdészet gondozza. A 12 személy részére szállást adó kastély fából épült része 1924-ben került a jelenlegi helyére. A vadászterület a nehéz agancssúlyú, öreg szarvasbikáiról és nagyterítékű vaddisznóhajtásairól híres.
 
Kisvasút Története
A vasút különleges foltja a hazai kisvasutaknak, hiszen ma is aktívan „dolgozik”, sőt ez a fő bevételi forrása. A kisvasút ma 109 kilométeren közlekedik, üzemeltetője a Zalaerdő Rt. A vasútvonal első, 30 kilométeres szakasza az első világháború után, 1922-ben épült meg (építtető: Schäffer-fakitermelő). A kisvasút összeköttetést teremtett a csömödéri fűrészüzemmel és az Eszterházy-hitbizomány erdőterületeivel. Ekkor kapta a kisvasút az Eszterházy Hitbizomány Csömödéri Erdei Iparvasút nevet. A vasutat fakitermeléshez használták, kezdetben lovakkal, majd később gőzmozdonyokkal vontatták a terhet. Itt ’gőzölgött’ az 1917-ben Berlinben gyártott Muki, az 1918-ban Wiener Lokomotívfabrik által gyártott Karcsi – Gyöngyösről érkezett – és az 1923-ban született Hany Istók, aki a Wenckheim-uradalomról érkezett (Lébény, ez utóbbi gőzös Nagycenken van kiállítva). A vasútra a kezdetektől jellemzőek voltak a szárnyvonalak. A törzsvonalnak a Csömödér-Kistolmács (18 km) szakasz számít, ezt követően épült ki a Csömödér – Törösznek – Pördefölde és Szentpéterfölde közötti vonal (8 km). Ezt követi a Bánokszentgyörgyi elágazás – Bánokszentgyörgy – Bucsuta vonal (10 km), majd ebből a szárnyból ágazik el a Oltárci vonal (8 km). 1930-ban új profillal bővült a kisvasút, ugyanis Bázakerettye környékén olajat találtak és ekkor a Magyar-Amerikai Olaj Rt. olajipari anyagok szállításával bízta meg a vasútat. Ma ez a szerep minimálisra csökkent, öröm az ürömben, az egykori „olajos” munkások szállásai ma kulcsos házként üzemelnek. A negyvenes évek végétől a Csömödér – Törösznek – Bázkerettye- Kistolmács szakaszt (18 km) megnyitották a személyforgalomnak. Ezt három darab négytengelyes, kályhával fűthető személykocsival bonyolították le. Ezek közül az egyik az erdőgazdaság saját készítménye, kettő pedig a Fővárosi villamosvasút főműhelyében készült. Ma 6 darab zárt személykocsi és több nyitott illetve fedett személykocsi teljesít szolgálatot. Az 1960-as évek táján a gazdaságosság jegyében megszüntették a gőzmozdonyok üzemeltetését. Helyüket C-50-esek váltották fel. Ma kb. 16 db teljesít szolgálatot (C-50 401, 402…). A hetvenes években rosszabbodott a kisvasút helyzete, nem fordítottak kellő figyelmet a pálya és a szerelvények állapotára. Később azonban rájöttek, hogy a helyi viszonyok mellett itt ez a legolcsóbb szállító eszköz és így elkezdték felújítani a pályát. A 7 kg/folyóméter súlyú síneket 18 kg-osokra cserélték és a fejlesztések a mai napig sem álltak meg, így a vonat ma már Lenti és Csömödér között is szállít utasokat, így közönség által igénybe vehető utazási hossz 32 km. Tavaly a vasút 44 ezer tonna faanyagot és 18 ezer utast szállított. A fejlesztések eredménye, hogy a vonalon dolgozik két darab Mk48-as (1005, 2015), a nosztalgiázókat pedig az Erdélyből vásárolt Ábel nevű gőzmozdony (490,2002) szolgálja (képek róla!), (Tamási Áron regénye nyomán). Ezen kívül Csömödéren egy kiállított gőzmozdonyt is megtekinthet az érdeklődő. Végül további tervezett felújítások: megerősítik a kistolmácsi tóig a pályát, hogy nagyobb teherbírású mozdonyok és szerelvények közlekedhessenek a vonalon.

A Zalaerdő ZRT. 6. alkalommal rendezte meg trófeakiállítását, Szentpéterföldén.
Idén 108 agancsot láthattak az érdeklődők, amely a ZRT. területéről származott. A baki Válicka Völgye Vadászklub területéről való a megyei rekord, amely 13,32 kg - 241,83 pontot ér.
A tágas Sarokréti tisztáson több száz érdeklődő gyűlt össze. Idős és fiatal vadász találkozott itt, akiket összeköt közös szenvedélyük a vadászat.
A környék fái őszi ruhájukban tündököltek, de hiányzott a napsugarak aranyló csillogása, amely a völgyben különös látványt nyújt. Aki pedig a szarvasokat szívesebben látja teljes pompájában egy erdei séta során akár találkozhat is velük.
(Köszönet Hopp Tamásnak, Hopp Józsefnek és Dr.Baráth Lászlónak segítségükért.)

 

Impresszum